Fogd meg anyukád kezét, és vidd el moziba. Erre a filmre, mert evvel tartozol neki. És Magadnak………..
Fekete Ibolya méltó emléket állít édesanyjának, emberi búcsút rendezett egy szeretett lénynek. Kifejezetten jót tett a filmnek hogy a kamerát Gózon Francisco kezébe adta (és Jancsó Nyikáéba). Ugyanazok a meleg természeti színek jellemzik, melyet annyira imádtam az Eszter hagyatéka c. filmben is. A Moszkva tér c. és a Chicco film rendezője hosszabb idő után került ismét nagyközönség elé, de megérte várni. A film előtt véletlenül összefutottam ifjúkorom egyik tanújával, férfi az illető, és fanyalogva beszélt a filmről, amit ő már látott. Azt válaszoltam, mindenkinek más az ízlése, reméltem, ez nem csak szólam, valóban engem fog igazolni az első moziélményem 2016-ban. A terem tömve volt. Talán nem csak a szombat délután 5 óra volt ennek az oka.
A történet dióhéjban annyi, hogy a 92 éves édesanya 52 éves lányának elmeséli az életét. A költözéseiket. Mert abból sok volt. A költözések oka mindig a történelem. Székelyhídról indul a történet, Debrecen, Budapest, Hatvan, Debrecen (ismét), Tatabánya és egy kis bányászfalu………… Egy családi élet mérföldkövei. Közben mellékesen dúl a 20. század. És él a család: barátok között, szomszédokkal, házmesterekkel, falubeliekkel…………. És mielőtt a családfőt a rendszer pribékjei elvinnék (kilakoltatnák), az anya jó ütemben kijelenti: Lajos, költözünk………. Miközben a polgári jólétből fokról fokra veszítenek. Csak az életörömből, az összetartozásból, a szeretetből, az otthonosságból nem. Mert mindig abban a helyzetben találják meg a jót, amiben élnek. Újra meg újra nekifognak, felépítenek (képletesen) egy mikroklímát. Hogy aztán odahagyjanak valamit, és kevesebbel építsék megint fel, az ország egy teljesen más szegletében és egy abszolút más térségben, más emberek között, más jellemzőkkel. És nem érezni azt, hogy pedig én nem ezt az életet akartam. Nincsen szemrehányás a filmben, nincsen türelmetlenség és nincsen vád, nincsen játszma. És boldog házasságot mutat a film. Lehet, hogy csak ennyi a jó házasság titka? Szeretni kell, és ennyi az egész? Szeretni az életet, szeretni a társat, a gyereket, a (rothadó) világot? Talán ki kell maradni a történelemből, merni kell kisembernek lenni és az igazán fontos dolgokra fókuszálni, mindegy, hogy a világ összeomlik, felég vagy rohad körülöttünk.
A rendezőnő és az operatőrök kiváló munkát végeztek abban is, hogy a régi dokumentum film-részeket, régi film-részeket, híradó részleteket úgy rakták össze a mai technikával a jelen film szereplőivel, hogy pár másodperc eltelt, mire felfogtam, át vagyok verve, hiszen pl. Ónodi Eszter és Gáspár Tibor, mint leendő férj és feleség nem ülhetnek Karády Katalin és Páger Antal asztalának szomszédságában. Hibátlan alakításokat láthatunk a filmben: Gáspár Tibor, Ónodi Eszter, Básti Juli, Danuta Szaflarska, Szervét Tibor, Cserna Antal…………. Színészek színe-java, és a legjobb tudásukat adják egy meleg színekkel fényképezett, humoros, de megkönnyeztető, a huszadik századon végigrobogó, mégsem giccsekből építkező filmben. Persze ha valakinek nincs (vagy a közelmúltig nem volt) otthon egy mesélő nagymamája, vajmi keveset fog megérteni a filmből. Mert ami a moziban Székelyhíd, az a mi történetünkben Zalaszentgrót. Ami a filmben kalap-szalon, az nálunk a varrószalon. És a cakkos szélű fekete-fehér fényképek a nagyi fényképalbumában is ott voltak. És anyu szerint nagyi a halála napján pont arról beszélt, amivel a film végződik.
Egy film, ami A Tanú, a Te rongyos élet mögött a trilógia harmadik része – ez a teljes 20. század filmen – no, ezt a gondolatot anyu mondta hazafelé a buszon. Avval egészíteném ki, hogy korunk két nagy színésznője is letehette történelmi filmben a névjegyét: ami Udvaros Dorottyának a Te rongyos élet, az Básti Julinak az Anyám………….….. Én még várok egy filmet (bár az már nem trilógia lesz). Én nagyon várom még Eszenyi Enikő 20. századi történetét.
Azt gondolom, már említett ifjúkori ismerősöm pusztán nagymamahiányban szenved és nem az anyukájával nézte meg a filmet. Csak emiatt nem érthette jól. Hanyas vagy? Legfeljebb 1970-es? Akkor fogd meg anyádat és nézd meg a moziban nagyanyádat! Egy magyar film, aminek a végén ülve maradnak a nézők.
