HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel színház (2) Erkel Színház (1) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Ez valóban fair volt - de semmi több........

2010.04.21. 14:52 Sombokor

My fair lady musical a Magyar Színházban. A történet mindenki számára ismerős, vagy a Pygmalion Georg Bernard Shaw-tól, vagy a My fair lady a filmből (fiatalabbaknak a Micsoda nő c. film, igaz, kicsit átírva a történet). Ezt láttuk tegnap (megjegyzem három Bernarddal ültem a nézőtéren, én, aki szintén Bernard-ivadék vagyok). És nehéz jót mondani az előadásról. Rosszat nem tudok mondani, ez mindenképpen nagy előnye. De helyenként unalmas, és ez mindenképpen nagy hátránya. Az sem segít, hogy sok helyszínen játszódik, a színpadot időnként át kell rendezni, ilyenkor a látványt a zene pótolja – a darabban már elhangzott dalok zenei anyagát játsza a zenekar újra. Megtörik a lendület – ami amúgy is alig pislákol a darabban. Három szereplőt emelek ki, pedig vannak még húzónevek a színlapon. Auksz Éva Elisa, a lány a sárból, aki hercegnővé lesz. Nagyon tenyeres-talpas, nagyon ordenáré a darab elején. Nagyon támasztott hangon, szinte öblösen énekel – talán a filmben finomabb volt a virágárus lány. „Hercegnőként” fenséges, a hangja „átvékonyodik”, átjellegül az egész lénye. De kettő ember van a színpadon, egy virágárus Auksz Éva, egy „hercegnő” Auksz Éva. De nincs közte semmi, nincs átmenet…….. A filmben volt. A film végig láttatta azt is, hogyan szerelmesedett bele Higgins fokról fokra. A darabban nincs meg ez a folyamat sem, de Higgins egyszer már csak szerelmes………. Másik szereplő (és nekem ő hozta a legnagyobb meglepetést, még akkor is, ha szereplése fölvetett bennem néhány DE-t) Fillár István Alfred P. Doolittle (vagyis a szemetes-ember) szerepében. Ő az a színész, a Kisváros c. sorozatban a határőrség keretében segíti a nyomozást. Ő az a színész, aki fiatalos külseje (és szerintem fiatalsága) dacára teljesen ősz. Nyurga, magas……… szimpatikus…….. És megdöbbentően remek színész, ami a sorozatbeli epizódszerepből nem derül ki. Roppant mód elegáns, hiába az egy fokozattal szegényesebb jelmez, mint Higginsé, mégis ő az IGAZI elegancia, az egész mozgása, tánc-és énektudása lenyűgöző. Bár a szerepben pont a szemetessége, a részeges pernahajdersége pont emiatt nem jön ki… Látjuk ugyan, de nem hisszük el, hiszen hogyan lehetne egy született úr pernahajder…….. Nem is beszélve arról az apróságról, hogy az életkorát ugyan nem tudom sem neki, sem Auksz Évának, de nehezen hihető, hogy korban a lánya lehetne…….. És ugye azért az életkor előrehaladását külsőleg nem csak a tejfehér haj jelzi……… Harmadik említésre méltó színész Császár Angela. Aki tud, az a házvezetőnőséget is pontosan úgy tálalja, pont úgy láttatja, ahogy az írva vagyon, ahogyan azt kell. Se többet, se kevesebbet nem ad. Botrányos viszont Mihály Pál Pickering ezredese (botokként mozognak a végtagjai, énekelni semmit nem tud, de már bántóan nem) és ugyanennyire megdöbbentő Dániel Vali hozzá nem értése. Higgins édesanyjaként érzelmeket kellene közvetítenie, például győzedelmesen boldognak kellene lennie, amikor a lány végre elcsavarja a fia fejét – de a színésznő részéről csak egy ripacsoskodó, „szétlököm a két karom az ég felé és aprót dobbantok” mozdulatra telik. Ami, bevallom, szánalmas. Az előadás végén jellemző a meghajlás, az a mód, hogyan fogadják a tapsot, illetve jellemző, mennyi tapsot és milyet kapnak. A színészek arcán (kivéve Mihályi Győző) az tükröződött, letudtuk, a munkát elvégeztük. Korrektek voltunk. Igen, jól érezték, ezt megcsinálták, de ez után a mondat után nincsen felkiáltójel. Mondjuk úgy, elvégezték. A taps is fura volt. Mikor a függöny legördült, alig tapsolt a nézőtér. Amikor elkezdtek hajlongani, a zenekar rázendített a slágerekre, a taps beindult, ütemes lett. Ahogy telt az idő, a kötelező színházlátogatáson lévő osztályok bohókásra vették a figurát, poént űztek a fütyülésekből, bekiabálásokból, szinte egymást szárnyalták túl…….. Mikor már mindenkit így ünnepeltek, akkor lehetett érezni ennek az egész helyzetnek a fonákságát. Nekem rossz szájízt hagyott. Ahogyan az is, ahogy a 16-17 éves korosztály minden fölirat ellenére egy műanyag üvegből (előadás alatt) fantát kortyolgatott, míg a másik műanyag üvegben a pálinka járt köztük szájról-szájra……..

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr601939968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.