HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel Színház (1) Erkel színház (2) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) film (5) Film (1) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Egy igen ízes film

2010.12.21. 20:30 Sombokor

Nem, nem az Ízek, imák és szerelmek. Nem is a Csokoládé. Valami olyasmi, de nem annyira túlfűtötten romantikus, mint az utóbbi, és nem annyira érdektelen, mint az előbbi. Sokkal inkább valódi, mint meseszerű. Ebben a filmben Amy Adams és Meryl Streep ízig-vérig valós nőket alakítanak. És csorog a nyálunk az életük, az ételük után. A film címe: Julie és Júlia. Julia az 50-es években élte alkotói szakaszát, Julie a kilencvenes években. Julia unatkozó külszolgálatos feleségként nem a nayafogást, a pletykálást, a szellemi elzüllést választotta, nem a férjnyúzók táborát szaporította, hanem - több próbálkozás után - megkereste és megtalálta azt a hobbit, amiben aztán kiteljesedhetett. És amiben aztán akkorát sikerült alkotnia, hogy az minden álmát felülmúlta. Megtanult francia módra főzni. Bájával és tehetségével sikerült azt a módot megtalálnia, hogy a tudását az amerikai háziasszonyok számára is érthetően könyvvé formálja. Az úton végig voltak segítői. Bár nagyon erre az "önmegvalósításra" fűzte fel a mindennapjait, mégis a férje tisztelettel és szeretettel maradt mellette. Az út során barátnőkre is lelt, akik segítették tervei megvalósításában. És bár néha összeomlott, mégis volt valami, ami a valós életben, a gondolkodó, alkotó, értelmes életben tartotta, ami nem engedte elmerülni és megfulladni. Julie Quens-i feleség, éppen harminc éves. Közszolga, a ledőlt tornyok ügyeit segíti intézni, ügyfélszolgálaton fárasztja magát és tompítja le nappal az érzékeit. Muszáj ebből kitörnie, ennek módját abban találja meg, hogy megfőzi Julia szakácskönyvének ételeit (524-t) egy év alatt - és erről blogot ír. Ahogyan Júlia könyve sem kizárólag recepteket tartalmaz, az ő blogja is sokkal inkább az ételek elkészítését követő világáról, gondolatairól számol be. Közösség alakul a blog körül, kiadók figyelnek fel rá, elindul egyfajta írói karrier........ Természetesen szerető férjjel a háta mögött. Aki ugyanúgy élvezi - és elnézi - felesége mániáját. Hol vannak ilyen pasik?????? A film végére mindkét nő több lett. Többek lettek, mert megtanultak főzni, mert kiadták írásaikat, ami abszolút túlmutat rajtuk, és mert megtalálták a módját, hogyan éljék túl a világ sivárságát úgy, hogy képesek legyenek ők is és a környezetük is épülni eközben. Természetesen a filmben látunk pár ínycsikalndozó ételet, amikor készültek, vagy amikor készen a tálon gőzölögtek...... De nem szakácsfilm, nem a Szindbád film remek képsorai (rezgő csontvelő a tányéron) jutottak eszembe. Sokkal inkább az a szeretet, mellyel Juliette Binoche simogatja készítéés közben a csokoládét. Csak ez a film nincs annyira romantikusra fényképezve, ennek a filmnek nem túl melegek a színei, az árnyékai, ez a film nem selymes, mint a csokoládé. Ez a film ízes. Kereken ízes. Ropognak a mogyorók, érezni a borsot és a vajkaramellát, miközben nézed. Az önmegvalósítás nem jutott eszembe a film kapcsán, csak amikor elkezdtem gondolkozni a filmről. Olyan aspektusban jött be mégis, hogy mennyire más önmegvalósítás ez, mint Julia Roberts filmjéban, az Ízek, imák, szerlmekben (de sok Julia, Julie, Juliette van ebben a blogban most). Julia Roberts divatból önmegvalósít. Mindent elhagy, mindent felad, hogy újra összerakja önmagát. A filmben nem is igazán ő végzi ezt a munkát, ő "csak" nyitott arra, hogy mások valamilyen irányba lökdössék, míg végül megtalálja a helyét valaki oldalán. Valakit elhagyott, hogy ugyanolyan helyzetbe érkezzen egy bizonyos idő múltán. Ebben semmi fejlődést nem látok, bár valószínűleg boldogabb lett a végén.De az meddig tart........ De ne legyek rosszindulatú. Ezek a csajok viszont nem önmegvalósítottak, hanem pusztán találtak valamilyen tevékenységet, amiben pusztán jól érezték magukat. És alkottak a maguk és a környezetük örömére és fejlődésére. Nekik eszükbe sem jutott aqz, hogy önmegvalósítsanak, ők nem akartakm eljutni semmilyen óriási cél felé, pusztán meg akarták tölteni az életüket fénnyel. És ezen út mentén társaságra, közösségre leltek. Olyat alkottak, ami Julia Roberts filmbeli boldogságánál mindenképpen maradandóbb. És valamilyen módon sokkal értékesebb. Szeretnék én is Julia vagy Julie módjára fózni. Nekem 3 dolgo hiányzik ehhez: főzni tudás, pénz a minőségi alapanyagokra, szerető-támogató-segítő élettárs................ E háromból egyet tudok én magam megváltoztatni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr12531044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.