HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel színház (2) Erkel Színház (1) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Fölrobbant hangok – Oppadirida ismét a Pótkulcsban

2011.02.07. 15:04 Sombokor

Pénteken a szokásos havi baráti sörözés (aminek leánykori neve First Frida) keretében ellátogattunk Budapest számomra egyik legizgalmasabb kocsmájába, a Pótkulcsba, hogy meghallgassuk, ahogyan a Cimbalibandból Balázs a húrokra csap (mivel cimbalmos, nem írhatom mégsem, hogy a húrokba csap). Fölsorolom a többieket is, megérdemlik: Eszter, Gergő, Gellért, Péter, Szlobodan, Dani – mindegyikük mestere a maga hangszerének, járt a kezük rendesen egész este – kivéve Esztert, hiszen mégis hogyan hatna, ha ő a kezével énekelne, ugye. Fáradhatatlanul, mosolyogva, csillogó szemmel muzsikáltak, szólt a cimbalmos rock and roll kilenctől éjfélig. Láttam őket máshol, hideg időben, melegben, szabadtéren, tv-adásban játszani, ez az örömzene mindig tetten érhető, mindig örülnek annak, amit csinálnak. De a Pótkulcs az igazi közegük, ezt tapasztaltam már tavaly év vége felé is. Szűk a hely, fogy a sör, a közönség talpra pattan, az asztalokat félrelöktük és indult a csíktaposó álmagyar tánc, ami inkább mulatozásnak nevezhető. Ember nem maradt ülve, mindenki tapsolt, dobolt, énekelt. Volt, aki úgy ropta, mint a párjára vadászó túzok, más a már megtalált párját szerette volna minél inkább magába szippantani tánc közben, volt, aki szimplán csak sörrel a kezében jó magyarosan mulatott. A hang áradt mindenfelől, nem csak a zenekar helye felől, hiszen mindenki énekelt, fütyült. Az idő megszűnt, az ivó falai kitágultak, áramlott az energia, a mozgás, és a tűz. A ráadás szám a Pacsirta volt (mint a múltkor is), ez fényes lezárása volt a napnak, de a vendégsereg mulatós kedvét csöppet sem lohasztotta le. Percekig tartó tapsvihar, füttykoncert és vissza-vissza kiabálás tartotta fogva a zenekar tagjait. Bár a muzsika a világzene kategóriába sorolható, mégis abszolút magyar. Olyan, mint délebbi szomszédainknál Boban Markovic és zenekara. Nagyon sajátos, nagyon helyi, mégis abszolút multikultúrális. Talán azért, mert nem tisztelik Cimbalibandék a műfaji határokat, mert a korlát mindössze a zenei tudásuk (ami végtelen), mert nem kasztrendszerben nyúlnak a zenéhez, hanem szívből – mindennel kapcsolatba kerülnek, ami jó, és ami beépíthető. Mert nem lenyomnak egy haknit, hanem a zenéjükkel élvezetes ajándékot adnak, sok ötlettel, energiával és még több szeretettel. Mindenkinek ilyen élményt kívánok!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr742644526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.