HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel színház (2) Erkel Színház (1) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Kölcsönlakás, Milarepa és Tarr Bence, Experidance Forrása– sokszínűség egy hét alatt

2011.05.17. 14:55 Sombokor

Múlt hét kulturális eseményekben igen erős volt. Már értéküket tekintve szórtak a programok, talán igaz az, hogy sok ocsút kell markolni egy marék búzáért. A fő attrakcióról már írtam (tekerj lejjebb a blogban), Jold szerint elég halványan. Gondolkodóba estem ezen, talán annyi lehet a mentségem, hogy a folyton hibátlan és megnyerő alkotásról már nem lehet újat írni. Cimbaliband mindig minőségi. Csak ismételni tudom magam és a bennem a zenéjük, előadásuk nyomán kialakult érzések sem írhatóak le újabb színnel. Jogos kérdés lehetne, akkor meg minek erőlködni………….

De most szóljak a többi fogyasztásról. József Attila Színházban ért a hétfő este, hogy egy bohózatot nézzünk meg: Kölcsönlakás visszajár címmel. Klasszikus bohózat, szerepcserék, félreértések, bonyodalmak……. Amikor ez a katyvasz körbeér, akkor vége a darabnak, mindenki megbocsát mindenkinek, mindenki szeret mindenkit és lehull a függöny. A színvonala olyan, mint a kedd esténként leadott Önök kérték a királyi egyes tévében: negédes, főleg a nyugdíjas korosztályra és inkább a női társadalomra alapozva. Ulmann Mónika, Besenczi Árpád, ezek a nevek maradtak meg bennem, annyira nem érdemes, hogy a színház honlapján utánanézzek a többieknek.

Kedden a Bálint Közösségi Házban a Milarepa c. filmet néztük meg (a film rendezője Neten Chokling, a bhutáni film, a 2006-os Berlinálén debütált). A film a 11. században élt Milarepa történetét addig kíséri nyomon, míg el nem vonul önkéntes száműzetésébe, több éven át tartó meditációjába. Milarepa olyan szerzetes, aki úgy lett tibeti szentté, hogy előtte varázslatot tanulva, a tanultakat a rosszra (bosszúra) használva tulajdonképpen tömeggyilkosságot követett el azáltal, hogy sámánista erejével tomboló vihart bocsátott falujára. A filmben a természeti képek csodálatosak, talán az ég kékje nem is volt valóságos, de szinte hideg fuvallat járt át a havas hegyek és a kék ég láttán. A történet talán kicsit kevesebb volt, mint ami lehetett volna, és lehet, hogy érdekesebb lett volna azt nyomon követni valahogy, hogyan alakul át Milarepa személyisége a meditáció során. De összességében nem volt rossznak mondható, az erő hiányzott belőle. Utána Tarr Bence állt a színpadra és kezdett el a buddhizmusról beszélni. Kialakulásáról, az ágairól, gondolkodásmódjáról. Örömmel fedeztem fel az előadás alatt ugyanazokat a gondolatokat, melyeket Csíkszentmihályi Mihály a Flow c. (új pszichológiai irányzatú) könyvében már olvastam. Jold szerint ez a könyv gyengesége, olyat kutat, amit a keleti féltekén már évezredekkel ezelőtt ismertek. Másik felismerésem az volt, hogy az egyik legkedvesebb dalomnak is biztosan van köze ehhez a világszemlélethez – eddig erről fogalmam sem volt. Aztán azon is elgondolkoztam, vajon a dal szerzőinek van-e fogalmuk erről, vagy véletlenül beletaláltak? De jó lenne az alkotókat erről megkérdezni! Tarr Bence mesélte, a buddhizmus egyik gondolati alapköve, hogy mindenki gyémánt, ahogy tanul, tudatosodik, járja az útját, egyre inkább csiszolódik, formálódik. És nekem iott ugrott be a dal. A címe: Gyémánt, és a Kimnowak együttes száma. Ide másolom elgondolkodásul a szöveget (ha valaki ismeri az alkotókat, szívesen kezdeményezek beszélgetést e dalról! Aki hallja, adja át!)

 

Éj lettem, csend a hangom,
A napot akartam, s elégett minden.
Éj lettem, álom, árnyék,
Csak te ragyogsz még,
Gyönyörű kincsem.

Vak lettem, világtalan,
Tudom, hiába vezet kezed.
Vak lettem, szemem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Vad lettem, bujdosó,
Veszett vérem megmérgezett.
Vad lettem, szívem nem ébred,
Hagyd hát gyémánt, hogy elveszítselek!

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Ékszer a lelked,
Gyermek, hova rejtselek?
Ékszer a lelked,
Félek, eltöröm fényedet.

Hova rejtselek el?
Hova rejtselek, gyémánt?

 

Pénteken a RAM Coloseumban néztük meg az Experidance társulat előadásában a Forrás c. művet. Az egész egy kifejezéssel élve elment. De semmi több. A RAM Colosseum új kulturális központja Budapestnek a 13. kerületben. Új építésű épület, kerek (colosseum elvégre), izgalmas épített monstrum. Aminek viszont nyolcvanas évekbeli 10 emeletes ház színe van – bent. Olyan panelfílingem lett tőle. A széksorok furán vannak lerakva: minden páros magasabban van, hogy aztán a páratlan sorok a megelőző párossal egy magasságban lehessenek – tehát van olyan sor, ahonnan látni a színpadot, van ahonnan nem – mindezt ugyanazon árért! A vendégek kiszolgálására szakosodott személyzet nagyon elegáns fiatalokból áll, erre nincs panasz, hol vannak már a kismama-cipős jegyszedő nénik, akik szorongatták a paksamétát a kék köpenyeikben a hónuk alatt……….. És hát az előadás….. Mostantól fogva nem veszek jegyet pusztán Román Sándor és társulat nevére. Gyenge volt a kezdés nagyon, gyönge zene, pár ötlet, amihez rengeteg technikát vetettek be (élményszínház – vagy mi a fene), de valahogy nem éltek a lehetőségekkel, a koreográfia megállt egy szinten. Nem tudom eldönteni, a koreográfus nem tudott szárnyalni, a táncosok nem képesek többre, vagy a cél az volt, hogy a megnyitón minden technikai újdonság bemutatásra kerülhessen………. A zene is elég gyenge volt, de ezen segíthettek volna ötletes, néptánctudáson alapuló lépésekkel akár. A szokásos ellentétpár megtalálható volt a darabban (most férfi és nő), segítőik is akadtak (Professzor és egy grófnő s7zemélyében), de a további segítőkkel (két ismeretlenes egyetlennek hívta őket a színlap) már nem tudtunk mit kezdeni. A végig erős képi szimbólumokkal operáló előadásban erre nem találtunk megoldást. Viszont tudtunk erről gondolatot cserélni – és lehet, hogy ez volt a cél.

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr702911162

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Csengery Kristóf - DE PROFUNDIS 2011.05.18. 11:24:13

Fásultság és félelem, félelem és fásultságbénít és tompít, zár magadba és köt gúzsba,hitetlen vagy és reménytelen, bár hitet ésreményt próbálsz magadra erőltetni, s olykuszák agyadban a gondolatok, hogy méga bajaid sem tudnád rendesen elsorolni, igaz,n...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.