HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel Színház (1) Erkel színház (2) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) film (5) Film (1) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Harmonika, ütőhangszerek, orgona (Orosz Zoltán, Horváth Kornél, Harmath Dénes, Kecskés Mónika) egy napon

2012.09.15. 22:14 Sombokor

A svájci Hang dob

Ma a sok zenei csemege csak úgy kergette egymást. Először átutaztunk a Duna túloldalára, ahol a MOM Kultúrközpontban, a játszótér mellett felállított jazz-szinpadon Orosz Zoltán tangóharmonikás és Horváth Kornél ütős hangversenyét hallgathattuk meg.

Horváth Kornél pár szavas bevezetőjében elmondta, hogy a dobok az éneket és tapsot követő legősibb hangszer, hiszen a ritmust, a dallam kíséretét az összeütött kövek, fadarabok adták kezdetben. Orosz Zoltán szerint a harmonika több mint 100 éves múltra tekint vissza. Most 2012 van, ha elfogadom Orosz úr állítását, akkor nagyjából 1900 óta lehet ez a hangszer. Nos, gyanús lett nekem a dolog, hiszen a régi sanzonok, tangók kísérője volt az antik Párizsban, úgy saccoltam, lehet akár több mint 150 éves múltja is. Hazaérve utánanéztem, a világhálón található információk alapján az első hangszer, melyet harmonika néven szabadalmaztattak, 1829-ben készült Bécsben, a hangszer alapjait a légszekrény és a nyelvsípok jelentették. Ez az első szabadalmaztatott példány még kevéssé hasonlított a mai hangszerpéldányokra, például csak a bal kéz számára voltak rajta gombok, a jobb kéz pusztán a légszekrényt kezelte. Az azóta eltelt időszakban jelentős fejlődésen ment át a hangszer, szinte minden nép kifejlesztette a saját hangszerét. Orosz Zoltán amin most játszott, az egy kb. egy hónapja, speciálisan az ő számára készített hangszer volt, mely a szerb dalokra specializálódott.

Horváth Kornél mérhetetlen mennyiségű dobot, ütő- és csörgőhangszert vonultatott fel, persze a klasszikus, mondjuk a rockot kísérő dobszerkó nem volt köztük. Volt olyan dob, ami egy fakockára hasonlított látszólag, ráült, a lába között kopogtatta, verte, csiszolta – ilyenkor átszellemült arccal úgy nézett ki a fekete ruhájában, mintha majom a hosszú kezeivel kapálózna – ez nem sértés, aranyos volt. Olyan dob is akadt a lába közé, ami körbe volt véve gömböcskékkel, ez nem csak dobolt, csörgött is – úgy nézett ki a dob, mint a sokácok harisnyája: fehér, rajta kék és piros bögök………. Szerb zenéhez vette elő, a sokácok pedig Mohácson a busójárásban jeleskednek, ugye, ők is a déli szomszédainktól származtak arra a vidékre valamikor. Nekem a legkülönlegesebb hangszer a HANG volt, amit egy svájci cég készít kb. 15 éve. Úgy néz ki, mintha két wok-sütőt egymásra fordítanának, ez olyan hangokat ad, amit nagyjából jávai és indonéz táncok alá tudok elképzelni (tudom, hogy a táncok mellé autentikus hangszerrel dobolnak, de ennek a hanghatása olyan volt). Remélem, sikerült jól feltöltenem a videót (lásd a cím alatt, a szöveg fölött, narancssárgás betűkkel a svájci Hang dob feliratot, erre kattintva rövid reklám után indul a videó), amit az internet segítségével találtam, és akkor valami sejtésetek lehet erről a hangszerről is. Ha mégsem sikerült volna, a videa honlapon A Hang dob címen megtalálhatjátok, esetleg érdemes több videót is megnézni még, mert izgalmas például az a videófelvétel is, ami egy amszterdami parkban készült, és ahol látható, három woksütő milyen izgalmas együttes hangokra is képes – kész zenekar. Visszatérek Horváth Kornél méltatására. Kezei nagyon mozogtak, a tenyér belső fele, külső fele, az éle, az ujjak hegye, az ujjak maguk mind szerepet kaptak, hol simogattak, hol kaparásztak, hol ütöttek – néha az volt az érzésünk, kézfeje a csukló mentén körbefordul.

Az előadásban elhangzottak orosz, szerb, magyar dalok, francia jazz, dél amerikai tangó és görög zene is. Nagyon sokrétű zenét szolgáltattak, mindenki kiszemezgethette a neki tetsző dalt, a zenészek pedig bemutatták, a legváltozatosabb zenei stílusokkal, a legeltérőbb zenei ritmusokkal, dinamikával is képesek úgy bánni, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna: elvarázsolódva, nagyon könnyedén, lazán játszottak, roppant könnyen vették a zenei akadályokat. Kellemes emlék marad.

Hazafelé „beugrottunk” a nyitott templomok éjszakája rendezvénysorozat egyik helyszínére, a Belvárosi templomba. Itt Harmath Dénes és Kecskés Mónika orgonáztak. Dénes előadásában leginkább Reger darabja fogott meg, bachi zenei magasságokban járt a d-moll introdukció. A remegő, szinte földindulást okozó orgonahangzás közben szemlélgettem a templomot. Rosszindulat tört fel belőlem, amikor arra gondoltam, azért díszítik ennyire a katolikus templomokat, hogy az emberek mise alatt ne unatkozzanak……… Tudom, nem ez az igazi magyarázat, de bennem ez jött elő. Aztán arról gondolkodtam, mennyi halott tér van általában a katolikus templomokban, pl. karzat, ami le van zárva. Krisztus idejében, a templomokban volt a piac. Persze hogy jobb az orgonaszót áhítatos csöndben hallgatni, de mit ér most a templomok kötelező csöndje? Hol van most az otthonosság érzése? Miért a tiltás jut először az eszembe a templom kapcsán? Miért az elzárt karzat? Miért a kötelező suttogás, a kötelező megnyugvás? Nagyjából mire ideértem, a zene elhúzott magával. Ráadásul Dénes után Kecskés Mónika olyan darabbal nyitott, ami nagyon fura volt számomra, de furaságával megfogott. Liszt Ferenc: Assisi Szent Feremc a madaraknak prédikál c. művéről van szó. Érdemes meghallgatni, a világhálón utána néztem, a jutyúbon fönt van. Úgy kezdődik, olyan finom apró és magas hangokon, amiről nem is gondoltam, hogy az orgonában ilyen hangok is léteznek. Oké, persze hogy tudom, hogy léteznek, de így, önállóan még nem sikerült velük találkoznom. A zenedarab közepén többször volt olyan érzésünk, mintha nem is orgona, hanem hárfa, vagy aeolhárfa (szélhárfa) szólna. Ez unikum darab volt, ha semmi más nem maradna meg ebből az estéből, erre biztosan mindig emlékezni fogok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr984779505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.