A városba indultunk, és már az út első szakaszán nagyon nagy megtiszteltetés ért: a földalattin Kálloy Molnár Péter ült le mellénk. Kati azonnal a blogról kezdett el beszélni, bemondta a címet, a tárhelyet........ Én meg gyáva voltam, és bár Katinak válaszolgattam, nem léptem…