HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) AnnenMayKantereit (1) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel színház (2) Erkel Színház (1) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Mads Mikkelsen (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Etyekre metyek (bocs!)

2009.09.28. 14:55 Sombokor

 A címben nem jó a jelenidő, hiszen a menésen már túl vagyunk. Tegnap tudtuk magunk mögött ezt a léleknemesítő programot, a kezes-lábos fesztivált. Előre bocsájtom, hogy nagyon jól éreztem magamat, de ez inkább Irénke társaságának, a napfénynek és a lötyögős, mégis látnivalókban bővelkedő napnak volt köszönhető. A falu és a környezete szép (Biatorbágytól kb. 10 km-re helyezkedik el), szimpatikus, hogy már jóval Etyek előtt parkolókba irányítják az autókat, hogy aztán busszal-gyalog jussanak el az autósok a faluba. A busz is csak a falu határában álló benzinkútig megy, de mint a falvak többségében, a távolságok itt sem nagyok, jól esik a séta 40 perc autóbuszos üldögélés után (már ha akadt ülőhelyed, hiszen a busz tömve volt álló utasokkal is). Első blikkre megrémisztett az az emberáradat, ami a buszokból kiszabadulva indult el a főutcán, de okosan szervezték, a banzáj nem egy helyen, hanem a faluban 4-5 helyen elosztva zajlik, így sétálni is kell a helyszínek között, ugyanakkor a tömeg sem koncentrálódik (kivéve ez alól, ha valami celeb celebrál egy programot - esetünkben ilyen volt a gulyásfőző verseny, amit Szőke András konferált).

Minden helyszínen szinte ugyanaz a fölhozatal - színpad, programokkal, egy-egy együttes más-más időpontban több színpadon is fellép (néptánc, népzene, népdal). Mindenhol ugyanazok az ételek (csak mások készítik): lepcsánka (700 Ft-ért, igaz tejföllel, és akkora, mint a lángos), dödölle (4 db 700 Ft-ért), kézzel húzott rétes különféle töltelékkel (350 Ft), zsíros kenyér lila hagymával (350 Ft), lángos, töki pompos, hurka-kolbász, rablóhús, flekken.......... Innivalónak leginkább bort fogyasztanak, hiszen a pincék nyitva vannak szerte a faluban (bár nem mindegyik), a kóstolójegy ára 100 Ft, általában 2 dl bort 3 kóstolójegyért adnak (a legdrágább egy mazsolaágyon érlelt bor volt, ennek 5 kóstolójegy volt az ára, de lehetett kapni chardonnay-t már 2-ért is akár). Borospohár 800 Ft-ért volt, de sok helyen fölkészültek a gazdák műanyagpohárral, és ott a fizetésnél ezt nem számolták föl. Sört lehetet venni, illetve pálinkát és különböző bio-gyümölcsleveket - a lekváros-mézesbódé szomszédságában. Lenyűgöző volt a kávés utánfutó. Ez egy autó után köthető jármű volt, aminek ha az oldalát fölhúzták, komplett presszó gép volt, pénztárral, zaccnak való tartállyal........... Kávét, cappucino-t, tejeskávét, írkávét, skót kávét és még több extrát lehetet inni 350-800 Ft-os áron.

Mégis furcsa valami volt ez tegnap. Először is, nem sikerült rájönnünk, mit takar a kezes-lábas fogalom. Ha a kezes a kézműves, akkor két kézműves sátorra esett 8 ételes sátor...... És ehhez kevés volt pl. a kézműves gyerekprogram, a gyerekfoglalkoztató. Ha lábosból indulok ki (minden, ami a lábossal összefüg), akkor pedig kevés volt pl. a bográcsban készült étel, kevés volt a falunak az a fajta feldíszítése, ami valahogy összefüggésbe hozható a lábossal (pl. "feldíszített lábosfát csak egy darabot találtunk). Bár nekem nagyon-nagyon tettszik az EKL-logó (Etyeki Kezes-Lábas, vagyis ketzdőbetűkből: EKL) egy karikába foglalva, ötletesnek találom, ahogy az E, K, L betűk cizelláltsága a kézi munkára utal, míg a kör körötte talán az e-mailban található at jelre utal (a betű körül a karika, amit mi kukacnak hívunk, míg az oroszok azt mondják erre - kutyácska). Talán itt megteremtődik a múlt (a hagyomány) és a jelen összefonódása. A kör utalhat az egységre, a kerek egészre, vagy akár arra is, hogy a faluban érdemes körbejárni és nem egy helyen letáborozni............. A főközlekedési utakon, a pincék körül és a programhelyszíneken minden szép, tiszta és rendezett. A környék nagyon szép, a falunak magasabb helyeiről remek kilátás nyílik a falura és a faluban hömpölygő emberáradatra. Még talán az is feldolgozható (megbocsátható) lehetne, hogy a pincék környéke úgy néz ki az alkalmilag felhúzott sátrakkal, mintha a törökök táboroztak volna le. Ez még talán rendben is lenne. DE. Van a faluban egy úgynevezett Magyar-kút, ami fényképészetileg is jó, központban is van, kis mű-tóval........ Ami eszméletlenül zöld, algás, tehát koszos érzetet kelt.......... Jóemberek, leglább ilyenkor, legalább évente 2-3 alkalommal, a szüretkor és a fesztiválok idején legyen valaki, aki kipucolja és karbantartja!!!!!!!!!! Ezen kívül igen meglepődik az a hátizsákos kiváncsi túrista, aki a falu nyóckerébe téved, olyan részekre, amik a helyszínen osztogatott térképen nincsenek színnel jelölve. Szó szerint be- és összeomló házak, térdig érő gaz, ami mindent körülvesz, a gazban a traktoralkatrésztől kezdve komplett, keverőtárcsás hajdúmosógépig rozsdállik minden. Háromlábú műanyag széken (vagy mondjuk kissé hiányos négylábú széknek) trónol a kert közepén a munkanélküli család koszosan, ápolatlanul, cigarettafüstben és még gondolkodni is restek........... Nem, olvasóim, tévedtek, nem barnabörű kissebségi tagokról van szó, ők magyarok, de olyan szinten belesüllyedtek a szegénységnek nevezett igénytelenségbe, hogy azon sem csodálkoznék, ha borsodi sorstársak buszokkal utaznának ide társadalom-szociológiai tanulmányútra! Valahogy több csatornán át is azt érzem, nincsen egység a faluban a rendezvény mögött-körül. Kezdődött ez avval, hogy a rendezvény honlapján (nem a falu honlapján!) utal egy sor arra, hogy csak azoknak a boroknak a minőségéért vállalnak felelősséget, ahol a pincéknél ki van téve a rendezvény logója.......... És kérem, talán minden második pince volt nyitva! A falu honlapján furcsa módon a most eljövő hétvégére szüreti fesztivált hirdettek. Kicsit az az érzésem, mintha lenne egy fesztivál, amit a nagy városelhagyó hullámmal érkező "betelepültek" hoztak létre - meglátva a lehetőséget, és lene egy másik, egy "eredeti", egy hagyományos, a falu régóta otélő gazdái számára és részvételével (főutcák és kis utcák társadalmi színvonal különbsége). Most akkor pár szó a pincékről. Be-benéztünk a pincékbe, de csak kettőbe mentünk be, így lehet, nem teljesen igaz, amit írok, de én ezt tapasztaltam. Mindegyik (nyitva lévő) pincének csak az előterébe mehettek be a vendégek. Nem találkoztam "pince-idegenvezetéssel", mondjuk "félóra a hordók között" programmal - pedig engem ez talán jobban érdekelt volna, hogyan, mivel és miben készítik a bort.Nem mindegyik pincésgazda volt kedves és kommunikatív, találkoztunk olyanal, aki kifejezetten nem akart csevegni a betérő vendéggel (igaz, hülyeséget kérdezett tőle, de akkor is vendéglátónak kellene lenie). És én nehezen bírkóztam meg a mazsolaágyon érlelt borral is. Tudom, tudom, nem hírdették, hogy ez magyar bor fesztivál, vagy tájjellegű borok (bár ezt a szóösszetételt sem tudom értelmezni igazán), de ahogyan tokajit sem találtunk a borok között vagy egrit, hogyan kerül ide a mediterrán hatás? Pósa úr pincéje kínálta ennek a bornak 2 dl-ét 5 kostolójegyért......... Pósa úr újságíró, de én sem keresztnévvel, sem újságokkal nem szolgálhatok, ahová publikál. Megkérdezte Irénke, mi ez a mazsolaágy, honnan az ötlet. Az úr mediterrán bolyongásai során fedezte fel a mazsolabort, elmondása szerint nem azt akart készíteni, ezért utána olvasott-kutatot és az ősi egyiptomiaknál találta ezt a borkészítési fajtát, amit megvalósított. A bora nagyon finom, édes, nekem teljesen olyan, mint a Sangria (ami ugye, mint tudjuk, mazsolabor). Tehát Pósa úr marketingben igen erős (egy sangria másfélliteres bor a nagyobb üzletláncokban 1500 Ft körül van). Irénke megjegyezte, női ital, mire Pósa úr felvilágosította, hogy a borfogyasztók 75 %-a az édesre esküszik! Drága Pósa úr, had vitatkozzam evvel! Lehet ott van köztün eltérés, hogy nem azonos módon ítéljük meg, ki is a borfogyasztó. Én azokat is idesorolom,akik alkalmanként fogyasztanak el egy-egy pohárral. Akkor ide kell vennem a cukrosokat is............. Ők pedig elég jelentős százalékát teszik ki a lakosságnak. mint ismeretes, ők csak extra-száraz vagy száraz nedüt fogyaszthatnak. De továbbmegyek, érdemes lenne egy-egy falusi kocsmában belekortyolgatni azokba a lőrékbe, spriccerekbe, házmesterekbe, amik a pultokon vagy a viaszos vászon terítővel letakart asztalokon állnak............. Röpke (és nem reprezentatív) közvéleméynkutatást végeztem családom és barátom férfitagjai körében (a hím-tagok között, iegn!), a közvélemény kutatás módszere a megkérdezés volt, arrra az eredményre jutottam, hogy férfitársaim inkább szavaznak a félédesre az édes helyett, többen kifejezetten a száraz bort kedveleik. Megint egy helyzet, amikor az én köreim, a körülöttem lévők nem fedik le a nagy átlagot! Vagy a tájékoztatás volt hibás...........

Az írást követő napon Irénke felhívtam a figyelmemet, hogy Spanmyolországban a gyümölcsbort hívják sangriának, nem a mazsolabort. Utánanéztem ()gugli a barátom) és valóban igaza van, a sangria olyasmi, mint nálunk a bólé, sokfajta gyümölccsel, nagyon édes, kis alkoholtartalmú bor. Ezért a tévedésért elnézést kérek mindenkitől, és ha valaki még nem tudta volna (velem együtt), az most megjegyezheti :-). Még egy észrevétel, szaporodik a szárazbort kedvelők száma, amint ez a kommentből is kiderül, köszi Ági!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr451412888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anyez74 2009.09.29. 06:34:49

Az én szavazatom is a száraz borra esik.
süti beállítások módosítása