HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) AnnenMayKantereit (1) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel színház (2) Erkel Színház (1) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Mads Mikkelsen (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Életteli illúzió – avagy Bradbury Kék palackja

2010.08.11. 14:31 Sombokor

Két vízöntő alkotás, de imádom mindkettőt. Ha lehet vízöntő korszak, miért ne lehetne ezt a logikát ráhúzni kulturális alkotásokra is? Jold türelme alatt megtanultam, a vízöntő jellemzően másképpen gondolkodik, máshonnan közelít. Vagy persze attól függ, honnan is nézzük a dolgok eredetét, lehet, éppen a vízöntő van jó helyen és mi, többiek vagyunk az abszolút mások J

De forduljak termőre és fogalmazzam meg két külön dolog által kiváltott érzéseimet, és akkor talán megértitek, miért gondolom, hogy a kettőnek némi köze van egymáshoz.

Van egy film, nevezzük Erőszakik-nak (külföldiül: In Bruges), bár nem tetszik a cím – erőltetetten akar vicces lenni, és nem is szól arról, ami a film lényege. Adott két profi bérgyilkos, akik nagyon profik, nagyon elegánsak, magyarul nagyon káromkodnak (ez az angol nyelvben nem annyira ütős elem), és most éppen nagyon turisták abban a „kibaszott Brüzsben”………. A környezet lenyűgöző, az óváros sokszor gyönyörűen fényképezett a filmben, legyen nappal vagy éjszaka, de akár a hó is eshet. Szóval a bérgyilkosok egyike nihillista depressziós, a másik idővel a nagybácsi-féle lesz. Adott egy főnök, aki a háttérből irányít, a film utolsó harmadáig, amikor viszont kulcsszereplővé válik. Van még rasszista törpe, kokóárus lány…….. És mindez aprólékos úri finomsággal előadva, angol humorba ágyazva. Egy történet arról, mi a lelkiismeret, hogyan lehet kijönni a depresszióból, és hogy egy bérgyilkos is mennyire emberi, mennyire szerethető, mennyire nagy lélekkel megáldott úriember. Ez így egyben teljesen korrekt egész. A film vízöntősége az apró részletekben rejlik: a nyelvi humorban, és abban a kettősségben, hogy tetteiben és öltözködésében úr a bérgyilkos, de a kocsis nem káromkodik úgy, és ezer apróság, ami tulajdonképpen tördeli a filmet, mert apróságokban hökkent meg és nevettet meg, de ugyanakkor egy másik szemléletmódba átváltva pedig zseniálisan felépített humoros történetté kovácsolja azt. És talán arra próbál receptet adni, hogyan élhet teljes életet az ember, legyen az akár bérgyilkos is. És erre nem akad egyetlen válasz a filmben. És itt jön Bradbury és a Kék palack c. történet. A bolygón az emberek tömegével kutatják a Kék palackot, és mindenki számára mást rejt magában. Palack helyett halottakkal találkoznak a kutatás során, rájönnek, a palack tartalma öl……… De mi a palack tartalma? Mindenkinek az, amire vágyik. De amint kinyitja a palackot, amint hozzájut vágyai tárgyához, meghal…….. Boldogan, de meghal……… Kérdés az, vajon tudsz-e valaha olyan tartalmas valamit óhajtani magadnak, amiért akár meghalni is érdemes? Bradbury egyik szereplője a halált vágyta, másik szereplője pedig egy kis bourbont kívánt. Melyikük járt jobban? És ezt nem álszent kérdésnek szánom, valóban nem tudom………. Mi a jobb, a „kibaszott Brüzsben” lenni, „szájbabaszott hattyúkat” nézni, vagy Angliában múlatni az időt? A film hőse rájön, nem az a lényeg, hol van, hanem hogy mit tud kihozni az adott helyzetből………

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr682214630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása