HTML

Second-hand kultúra

".......a színház, ahol nem a darab érdekelt, hanem az, amit én majd mondok róla, az irodalom, amelyből nem a könyvek érdekeltek, hanem az írók......" Márai Sándor: Születésnap

Címkék

A38 (3) AnnenMayKantereit (1) ASD (1) Asperger-szindróma (1) Átrium Film-Színház (1) Audrey Tatou (1) Autizmus Spektrum Zavar (1) A legjobb játék (1) A vágy villamosa (1) Balett (2) Bazilika (1) Beck Zoli (1) Benkő Róbert (1) Bereményi Géza (1) Berki Tamás (1) Billy Elliot (1) Bin Jip (1) Bodzsár Márk (1) Borbély Alexandra (1) Boris Vyan (1) Bornai Tibor (1) Böszörményi-Nagy Gergely (1) Budafoki Dohnányi zenekar (1) Budapest 100 (1) Budapest Jazz Club (1) Budapest Music Center (1) Cabaret Medrano (1) Cantate Vegyeskar (1) Csalog Gábor (1) Cseh Tamás (1) D. Tóth Kriszta (2) Deák Kristóf (1) Dés László (1) Diótörő (1) Enyedi Ildikó (1) Építészet (2) Erkel Színház (1) Erkel színház (2) Falusi Mariann (1) Fekete Ernő (1) Fekete Kovács Kornél (1) Feke Pál (1) Film (1) film (5) folk (1) Grecsó Krisztián (1) Gyémánt Bálint (3) Hadik Irodalmi Szalon (1) Harcsa Veronika (5) Háy János (1) humor (2) ifjabb Sapszon Ferenc (1) Igor Sztravinszkij (2) Illés zenekar (1) Játékszín (1) jazz (3) John Grisham (1) Káel Csaba (1) Katona József színház (2) Kentaur (1) Képmás Est (1) Képmás Magazin (1) Kerekes Band (1) Kerényi Miklós Gábor (1) Keszég László (1) Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola (1) könyv (3) Lajkó Félix (1) Luciano Berio (1) Mads Mikkelsen (1) Magyar Dal Napja (1) magyar film (3) magyar író (2) Magyar Színház (1) magyar zene (1) Márkos Albert (1) Márta István (1) Másik János (1) Merry (1) MÜPA (2) Musical (1) Nagy Sándor (1) NARTcore (1) Nika (1) Nina Kov (1) opera (5) Operaház (8) operett (1) Oscar-díj (1) Pándi Balázs (1) Papp Lajos (1) Parti Nagy Lajos (1) Pesti színház (1) pszichedelikus rock (1) Puccini (1) Pusztaszeri Kornél (1) Recirquel (1) Reisz Gábor (1) Richard Wagner (2) Rúzsa Magdi (1) Selmeczy György (1) Serbán Attila (1) Sir Elton John (1) Spiritisti (1) szatíra (1) Szente Vajk (1) Szikora János (1) színház (4) Szörényi Levente (1) Szörényi Őrs (1) Takahashi Yuya (1) Tenessee Williams (1) Testről és lélekről (1) The Merry Poppins (1) Udvaros Dorottya (1) Ugron Zsolna (1) Vámos Miklós (1) Várkert Bazár (2) Vastag Csaba (1) Vecsei H. Miklós (1) Venekei Marianmna (1) Veres Mónika (1) Vladimir Viszockij (1) Weiszer Alinda (1) zene (9) Zeneakadémia (1) Zomborácz Virág (1) Címkefelhő

Friss topikok

Isteni játék lenne?

2014.02.02. 22:48 Sombokor

A film címe: Isteni műszak. Jó magyar film, a Kontroll méltó utódja. Képi világát tekintve a Nyoozó vagy a Pál Adrienn című filmek társa: nyomasztó, fénycsövek által bevilágított bogaras –penészes folyosók, minden-mozog-a-kocsiban típusú mentőautó. Ugyanaz a szatírikus humor, ugyanúgy a humor és a valóság lehelet határa. A lét és nemlét kérdése, az emberi élet céljának keresése a céltalanságban. Nem vidámságra hangoló film, nem csajos komédia, nem hoz megnyugvást és boldogságot, a mai magyar szürkeség. De nem a film szürke, a világ fásult, a mi világunk az, amit ábrázol. Igaz, a filmbéli történet 1992-ben játszódik. Kár, hogy ma is aktuális.lapja egy lengyel újságcikkben megírt igaz törénet: mentősök összejátszottak a temetkezési vállalkozóval.......

Milán a szerbiai háború borzalmából hazánkba menekül, hátrahagyva menyasszonyát. Itt egy mentős csapat tagja lesz, rajta keresztül megláthatjuk azt a vékony leplet, ami élet és halál között lebeg. És bár állítólag van egy alagút, ahol a fény hív, az élet képei vagy egy nindzsás film képkockái peregnek, mégis egy röpke pillanat töredéke alatt dől el a sorsunk: a Földön maradunk, vagy megyünk. Igen, a mentőben ülők ehhez hol hozzájárulnak, hol gátolják a folyamatot. Innen nézve, aki a kocsiban ülve dönt, Istent játszik, uralja a sorsot – a másét. A film viszont teret enged annak a gondolatnak is, lehet-e létjogosultsága az euthanáziának………. Igen, van végstádiumos rákos beteg, aki pokollá teszi lánya életét, vagy ott van a motoros balesetes fiú, aki megölte a barátnőjét, talán maga sem lesz mozgásképes már. Ilyenkor megváltás a halál nekik, a velük élőknek, a társadalomnak. Mégis lehet-e dönteni Isten helyett? Isten lehet kegyelmes, kegyelemmel teljes?

Természetesen, ami nem törvényes, avval pénz is jár. Így felmerülhet az a kérdés is, van az a pénz, amiért valaki magára vállalja a döntést? És ne menjünk el amellett a tény mellett sem, amire Bodzsár Márk rendező szatirikus humorral fűszerezve rámutat: a halál igazán nagy üzlet – emlékezzünk csak a 2013 év végén  a politikai palettán megjelent a szociális temetés kérdése (akinek nincsen pénze temetésre, maga öltöztesse és ássa el halottját).

A doktor már kiforrott személyiség tudja, mit akar, és tudja, hogy csak blazírt nyugalommal viselve a hülyéket tud előbbre jutni. Tisztában van a helyzettel, a világával, ismeri a határokat, kapcsolatai vannak. A sofőr szipus hülyegyerek, ennél nem is vágyik többnek lenni – a mentőautóban van kéjgáz-palack……………. E két szereplőnek nincsen szüksége fejlődésre. Arra ott van Milán (Ötvös András). Ő elfásult, megcsömörlött emberkévé válik a pénz és a hatalom által, hogy aztán visszatérjen.  Szarajevóból menekülve sorsát, a biztos halált akarta elkerülni. Nem látta be, halálunkról nem magunk döntünk. A mentősök oldalán megtanulta, az élet vagy a halál nem tőlünk (magunktól) függ, mindig valami eldönti, az valahogy eldől (mondjuk éppen azért, mert az orvos és a sofőr fogadott). Rádöbben, nem kerülhető el a vég, és tulajdonképpen ilyen szempontból mindegy, egy golyó által csatában, rákban párnák közt, vagy motorbalesetben, esetleg kálium injekciótól következik be. Elkezdi élvezni az életet (jó ételek, új kabát, új haj a bordélyházban). Majd ennél is tovább fejlődik és már elébe megy a halálnak, visszatér Szarajevóba. Igaz, ehhez azt is meg kell tapasztalnia, a halál nem válogat, akár betépett hajléktalan, akár elismert mentőorvos az illető, a nindzsakard mindenkin átmegy.Nindzsakard (nem szamuráj kard - a nindzsák a selejtes, eldobott kardokat szedegették össze, sokszor a halott mellől). És ezért pozitív mégis a film végkifejlete: Milán a valakihez tartozás érzését választja, mert egyedül nem jó azt megélni, ami a halálig hátra van

Hibátlan karaktereket láthatunk a filmben, a mezőny mellékszereplőkben is igen erős. Egyik legmegkapóbb jelenség számomra Jordán Adél, aki liliom törékenységgel viseli eszét vesztett rákos anyja dührohamát. Mégis az igazi kedvencem Zsótér Sándor, aki tökéletes temetkezési vállalkozó: finom, elegáns, cizellált, aki egy maffiózó, az élet császára, a halotti létből kiváló haszonnal élő hedonista.

Bodzsár Márk első játékfilmje igen jól sikerült, sajnálom, hogy az asztronautás amerikai film több nézőt vonzott be a mozikba akkor, amikor erre is vehettek volna jegyet az emberek.

Szólj hozzá!

Címkék: film humor szatíra magyar film Bodzsár Márk

A bejegyzés trackback címe:

https://mormota.blog.hu/api/trackback/id/tr525794858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása